Egyszer egy ember feldúlva berontott egy fegyverboltba.
- Szétbasz az ideg!.. - kiáltotta. - Adjanak azonnal egy puskát, hogy megölhessek néhány embert!..
Az eladó higgadtan válaszolt.
- Labilis idegállapotú ügyfeleket nem szolgálhatok ki, uram. Ez a szabály, sajnos, kérem.
Az ember elviharzott. Másnap nyitáskor ő volt az első.
- Teljesen nyugodt vagyok. Kérek egy fegyvert. Amivel aztán minél több szenvedést okozhatok másoknak.
Az eladó ugyan egy másik volt, mert az előző épp szabadnapot vett ki, de rajta sem fogott ki.
- Uram, ha ön a fegyverrel szenvedést akar okozni, sajnálatos módon csak "nem" lehet a válaszom.
Az ember dúlva-fúlva elviharzott. Elhatározta, hogy cselhez folyamodik. Harmadnap reggel ott állt felkészülten.
- Maximálisan nyugodt vagyok, nem szándékom bárkit is bántani.
- Akkor minek a fegyver, te faszkalap!?.. - kiáltotta az eladó gúnyosan, de aztán megesett a szíve rajta. - Na, itt van egy géppisztoly, fogjad. Neked odaadom ingyen, mert látom, kívánságod igazán a szívből jön.
Az ember a frissen szerzett fegyvert lóbálva, sugárzó arccal lépett ki az utcára, ahol néhány lépés után majd felbukott egy kisfiúban, aki meg épp egy sebesült galambot ápolgatott.
- Mi történt? - kérdezte bosszúsan.
- Valaki légpuskával meglőtte! - válaszolta a kisfiú.
A madár begyén tényleg ott tátongott egy szörnyű lyuk: még látszott a kicsi szíve is, ahogy odabent dobogott!
- Magammal vinném a madarat. - mondta az ember. - Te meg keress magadnak más elfoglaltságot.
A kisfiú elkotródott, az ember pedig magáhozvette a kis sebesült állatot. Esténként együtt szotyizgattak a tévénél, sőt néha még a karosszékben is együtt aludtak el. Jó kis team voltak: semmi sem zavarta az idillt.
A madár lassacskán felépült, de az a szörnyű seb a mellkasán, az csak nem akart beforrni.
...
Mindez persze hagyján, az embert kifigyelt még valamit: ahogy együtt ették a szotyolát, odabent a madárban - ha ujja hegyével a fáradhatatlanul lüktető galambszivecskét kissé félretolta - tisztán láthatta, ahogyan a magok, amiket a madár benyelt, egyenként potyognak lefelé. Le a madár hasába.
Erről aztán végképp nem tudta, hogy mit gondoljon.
Utolsó kommentek